Csak mert írhatnék voltam.

Noh helló az én lelkes olvasótáboromnak, akik immár kettőre duzzadtak LOL. :D

Valami muki az iroda előtt vagdalja a füvet már lassan fél órája.. baromi idegesítő. Noh de nem azért jöttem, hogy róla, meg a fűnyírási technikájáról cseverésszek. Igazából csak írhatnék vagyok, és úgy gondoltam írok ide.. A semmiről, vagy mi. :)

Voltam kinn tegnap előtt a bányatavaknál, ahova eddig mindig lóval mentünk le. Minden alkalommal megfogadtam, viszek fényképezőt, mert oly gyönyörű. Azok a színek, a formák, és a hangulat olyan magával ragadó. Olyan szép. Szóval, mivel lóval nincs bátorságom ekkora gépet vinni, így most úgy döntöttem, kimegyek gyalog. Nem bántam meg. Szép volt, kellemes, jól eső. Feltöltött.

Más… Úgy tűnik megszabadultam a zaklatómtól, és ezt mind az én kedves „kollegámnak” köszönhetem. Ugyanis felvette a telefont, és elküldte a jó büdös francba. Azóta eltelt lassan két nap, és nem csörgetett. Nagyon remélem, hogy elkotródott, és nem fog az életbe többet zaklatni. Hülye paraszt. :S

Noh mindegy, legalább ez is megoldódott.

Rájöttem valamire. Az életemben, körülöttem lévő emberek. Azok, akik számomra fontosak… Nos ők nagyban befolyásolják a hangulati állapotom. Nem szabadna, tudom, de ez van. Pl. ha jó kedvük van, fel vannak dobódva, akkor jó hatással van rám, és én magam is felvidulok. Vagy fordítva. Szóval átérzem azt, amit ők, valamilyen szinten. Sőt. Bizonyos emberekre úgy reagálok, hogyha pár napig nem beszélek velük, akkor olyan rossz. Hiányoznak. És ha velem vannak, örülök neki. Persze ez bizonyára másnál is így van. Én csak irkálok. A semmiről. Hehe.

Az első olyan évem, hogy nem várom igazán a cont. Főként azért, mert nekem a Pecsánál volt az igazi. Így olyan mű… Persze elmegyek, hátha jó lesz. De nagyon sokan nem jönnek. Pont azért, mert nem lesz kültér, és belépős… ez van. Én nagyon bánom, sajnálom… meg még sok mindent, de ebbe most nem megyek bele.

Ma végre csütörtök. El sem hiszitek mennyire várom a hétvégét. Főleg azért, mert már jól esne a pihi, és reményeim szerint ezt meg fogom tudni tenni. És a tény, hogy jövő héten hétfőn nem kell dolgozni, maga a mámor. De komolyan. Az apró dolgoknak kell örülni. :D

Tegnap este, vagyis este, nem tudtam aludni. Vagyis elaludni nem ment. Szóval fogtam magam, berendeztem a kis „műtermem”, és olyan fotókat csináltam… na jó, szal fotóztam. Nem csinálom jól, de vannak elképzeléseim, amiket igyekszek megeleveníteni. Nem sikerül? Így jártam. Nem érdekes. Megpróbáltam.

Így is meglepő néha, hogy mekkora nagy fotósok favvolják a képeim. Huhh.

Nah mindegy.. befogtam. :D